2016. július 21., csütörtök

Sörkollektor (napkollektor) építés házilag A-tól Z-ig

Nincsenek megjegyzések :


Sörkollektor (napkollektor) építés házilag A-tól Z-ig

 
A kezdet!


Előszó:


In perpetuam rei memoriam!
A minap el akartam látogatni a szívemhez legközelebb eső weboldalra a sorkollektor.hu -ra és szomorúan tapasztaltam, hogy az oldal nem elérhető! Nagyon lesújtott a dolog és nosztalgikusan tekintettem vissza a múltra. 

Magyarországon a sörkollektor kultúráját a sorkollektor.hu -n tevékenykedő tagok gyűjtötték össze, kísérletezték ki és tökéletesítették. Nem szeretnék neveket említeni, mert nem lenne korrekt, ha nem tudnék mindenkit felsorolni, akiknek mindez köszönhető. Ennek ellenére kiemelnék két nagy nevet (remélem régi és új tagtársak nem fognak ezért megharagudni?!), akik elindítottak kishazánkban ezt a lavinát. Szentgyörgyi Péter (Sztgyi) mindenki Mestere és Horváth Zoltán (Mr. Sörkollektor). Köszönöm, hogy megismerhettem munkásságotokat! 

Bízom benne, hogy a jövőben ezt az értéket tovább tudjuk gyarapítani. 

Tartalom:

Mi a sörkollektor? (összefoglalás nagyvonalakban)
I. Sörkollektor kültéri egység
Kollektor részei:
1) Kollektor keret
2) Kollektor hátlap (lehet hátlap nélküli sörkoli is)
3) Kollektor szigetelése 
4) Hőtükör
5) Abszorber, mely két részből áll
a) O-Gy azaz Osztó – Gyűjtő doboz
b) Sörösdoboz csövek
c) Festés
6) Kollektor fedés
7) Kollektor elhelyezése, tájolása

II. Sörkollektor „beltéri” egység
1) Hőfokszabályzó, vezérlés, kábelezés
2) Ventilátor
3) Visszacsapó szelep
4) Szűrők
5) Csövezés

III. Vizes sörkollektor – öszvér – viziló
1) Fekete tartály
2) KPE csöves kollektor
3) Hibrid levegős - vizes kollektor

IV. Sörkollektor ritkaságok
1) Passzív falkollektor
2) Méhsejt napkollektor

V. Sörkollektor fogalmak

Összegzés

Mi a sörkollektor?


A sörkollektor, házilag készített napkollektor. 
A napkollektor egy olyan szerkezet, melynek köszönhetően a Napból érkező energiát közvetlenül használja fel. A légkollektorral (a sörkollektor is légkollektor) a házunk levegőjét tudjuk melegíteni, míg a vizes kollektorral (vákuumcsöves kollektorral, de akár lehet hibrid sörkollektor is, vagy KPE csöves kollektor is) a HMV-t azaz a használati meleg vizet tudjuk előállítani. 

Nagy előnye, hogy olcsón elkészíthető (előállítható), nem igényel drága berendezéseket, a siker titka mindössze csak annyi, hogy alaposan tanulmányozzuk át a leírtakat és rendelkezzünk alap kézügyességgel. 




Miért olcsó a sörkollektor? 

A sörkollektor azért olcsó, mert a ház körül fellelhető alapanyagokból elkészíthető. Természetesen nem minden háztartásban adottak ezek az „alkatrészek”, viszont nagyon olcsón beszerezhetőek! Mindenesetre azt figyelembe kell venni, hogy akármilyen hulladékokat nem tudunk beépíteni, mert egy ilyen kollektort nem néhány évre készítünk, hanem akár néhány évtizedre. 

Hogyan működik a sörkollektor (vázlat nagyvonalakban)?


A sörkollektor, ahogy az a nevében is van, fő alkotóeleme a sörös doboz. 

1. Gyűjtsünk tetemes számú épp és egészséges sörös dobozt. Ezeket alaposan megmossuk (kívül belül). Nagyon fontos, hogy alaposan el legyen mosva, mert ha a sörös doboz belső részében benne marad valami, akkor a felmelegített levegő iszonyatosan büdös lesz. Illetve, ha a doboz külső részén is marad szennyeződés (például címke, vagy zsír, stb.) akkor a festék nem fog rátapadni megfelelően.

2. A sörös dobozok végeit levágjuk és „sör” csöveket készítünk belőle. Két módszer ismeretes a sörkolis berkekben az egyik a ragasztós módszer, amikor a sörös dobozokat hőálló ragasztóval összeragasztjuk, míg a másik módszer az „összetolós”. Az összetolós módszernél a sörös dobozok egyik végét (többnyire az alját) levágjuk és a dobozokat egymásba toljuk, ezáltal alakul ki a „sörcső”.

3. Ha elkészültek a csövek, akkor elkészítjük az O-Gy-t (tehát az Osztót és a Gyűjtőt). Az osztó és a gyűjtő (továbbiakban O-Gy) fogja a levegőt összegyűjteni/terelni a csövekből. Az O-Gy-ben kezdődik/végződik a sörcső. 

4. A sörcsövek és az O-Gy együtt alkotja az abszorbert (hőelnyelő felületet). A maximális hatásfokot úgy érjük el, ha ezt az abszorber felületet lefestjük feketére. (Erre számos módszer létezik)

Frissen festett sörkollektor abszorber


5. Ha elkészült az abszorber és sikeresen lefestettük, akkor készítsünk neki egy „dobozt” melybe majd belekerül. Hogyan készítsünk a sörkollektornak „keretet, vagy ha úgy tetszik tokot”? Nos, a legegyszerűbb módja, ha egy négyzet alakú, tetején nyitott dobozt készítünk. Lehetőleg fából, majd ezt szigeteljük. Ha lehetőségünk van rá, használjunk táblás kőzetgyapotot. (A polisztirol lap hátránya, hogy hő hatására zsugorodik, és akár meg is gyulladhat.) Továbbá a szigetelésre kerüljön hő tükör is.

6. Ha elkészült a szigetelt keret, helyezzük bele az abszorbert. Majd az egészet fedjük be áttetsző anyaggal. A következőkből érdemes válogatni: síküveg, hőszigetelt síküveg, PC (policarbonát), mely lehet üregkamrás, vagy tömör (plexi). 

7. Ezután már csak a ventilátor kiválasztása és installálása szükséges. A legjobb teljesítményt radiális (mókuskerekes) ventilátorral érjük el. Ehhez szükséges egy vezérlés, ami többnyire egy hőfokkapcsoló.

8. Végezetül, nem marad más hátra, mint felszerelni adott helyre.

9. A helyiség levegőjét fogja keringetni, ezáltal hasznosítjuk a Nap energiáját.
Részletesebben lentebb tárgyaljuk.

Sörkollektor


I. Sörkollektor kültéri egység 


Hogyan épül fel a sörkollektor?


A sörkollektor építését megelőzően, mindig tervet kell készítenünk. A tervezetben, figyelembe kell vegyük azt, hogy hány négyzetmétert (vagy légköbmétert) szeretnénk fűteni a kollektorral. A számítás kedvéért 2 nm hasznos felületű kollektor 1 -1,5 kW hőenergiát állít elő. 

Kollektor részei:

1) Kollektor keret
2) Kollektor hátlap (lehet hátlap nélküli sörkoli is)
3) Kollektor szigetelése 
4) Hőtükör
5) Abszorber, mely két részből áll
    a) O-Gy azaz Osztó – Gyűjtő doboz
    b) Sörösdoboz csövek
    c) Festés
6) Kollektor fedés
14) Kollektor elhelyezése, tájolása

Most nézzük ezeket a részegységeket mélyre menően.

1) Kollektor keret


Miből készül a kollektor váza, kerete?

Többnyire faanyagból készül a sörkollektor kerete. Ez azért előnyös, mert könnyen megmunkálható, egyszerű vele dolgozni és a hőszigetelő képessége is igen jó. A szélességre és vastagságra nincsenek előírások. Kinek milyen anyaga van otthon. Ha nincs otthon faanyag, akkor olyat vásároljunk, ami időtálló. Itt már lényeges odafigyelnünk a minőségre. A kezelhetőség miatt fenyő fűrészárut használjunk, de arra figyeljünk, hogy ne legyen benne kieső görcs és ne legyen gyantás. A gyanta hő hatására kiolvad a fából.

Gyalult és esetleg csiszolt faanyagot használjunk, mert a felületkezelésnél könnyebb dolgunk lesz és esztétikailag is jobb, ha gyalulva és csiszolva van a faanyag.

Ha lehetőségünk van rá a sörkollektor keretet csapoljuk, ha erre nincs lehetőségünk, akkor facsavarral alaposan rögzítsük és használjunk faragasztót is. 

A keretet mindig úgy tervezzük, hogy kényelmesen elférjen benne az abszorber, legyen hely a szigetelésnek is. És ami még nagyon lényeges, hogy a kollektor házunk megfelelően stabil és merev legyen! Ennek érdekében használjunk merevítéseket és érdemes a sarkokat bevasalni.

Ha elkészült a kollektor kerete, akkor használjunk favédő szert. (Figyelem! Csak olyan gombaölő és favédő szert használjunk, mely zárt térben is alkalmazható, nem káros az egészségre. A gombaölő szer kiválasztásánál, alaposan tanulmányozzuk át a szer használati utasítását!)

Ha megtörtént a keret alapozása (gombaölő szerrel), akkor használjunk UV álló alapozó festéket, illetve vastag lazúrt. Ha biztosra akarunk menni, akkor akár be is bádogozhatjuk. Ezzel növeljük az élettartamát, de növeljük a bekerülési költségét és a súlyát is a sörkollektorunknak.

A sörkollektor nem csak fából készülhet! 


  • Más alternatíva is létezik. Készülhet fémből is (lemezből), itt figyelembe kell vennünk azt, hogy a hőmérsékletingadozás következtében a fém tágul és zsugorodik. Ezért nagyméretű kollektorokat fémházzal nem érdemes építeni.



  • Egy nem túl elterjedt megoldás, ám annál esztétikusabb a kompozit anyagból (üvegszál) készült kollektor ház. Hátránya, hogy 1 kollektor építésénél nem gazdaságos, mivel sablont kell hozzá építeni. Viszont, ha több kollektor építésén törjük a fejünket, akkor mindenképpen jó megoldás lehet, mert egy sablonnal sok kollektor házat tudunk építeni.

2) Kollektor hátlapja


A hátlap anyagának a legmegfelelőbb építési anyag az OSB lap. Itt kompromisszumot kell, hogy kössünk. Vastagság – ár – súly – időtállóság tekintetében. Minél vastagabb, annál időt állóbb, viszont annál drágább és annál nehezebb lesz a sörkollektorunk. Az OSB lap impregnálva van, ennek ellenére érdemes lehet egy védőréteggel kezelni. Az OSB minimálisan ellenáll a párának és a nedvességnek, viszont a vágásoknál, ha nincs felület kezelve, hamar felszívja a nedvességet és elkezd szétesni.

Létezik hátfal nélküli kollektor is, melyet rögtön a falra szerelnek. Nos, ebben az esetben, ha a házunk fala hőszigetelt (hungarocell, nikecell, stiropol) és az imént említett anyagokkal van szigetelve, akkor plusz szigetelés kell a kollektornak, ami legyen kőzetgyapot, mert a házunk szigetelését meg fogja olvasztani. Tehát hátfal nélküli kollektor esetében, plusz szigetelés szükséges, ha viszont a házunk szigetelése kőzetgyapottal van kivitelezve, akkor nem szükséges plusz szigetelés a kollektor hátfalához.

3) Kollektor szigetelése

A kollektor szigetelése kettős funkcióval bír. A kollektor szigetelése megakadályozza, hogy a hűvösebb időszakban a kollektor áthűljön. Ez nem is lenne annyira lényeges, mint a másik funkciója. Tehát elsődleges funkciója a kollektor szigetelésének az, hogy a befogott hőmérséklet ne távozzon a kollektorból a külvilág felé. A legnagyobb hő terhelés a hátfalat éri, ezért a napkollektor szigetelésére mindenképpen tömörített kőzetgyapotot (esetleg üveggyapotot) használjunk. 

Kőzet gyapot, üveggyapot kontra tömörített kőzetgyapot és tömörített üveggyapot.

A kőzetgyapot is és az üveggyapot is hajlamos arra, hogy egy idő után a kollektorunk aljába vándoroljon. Ezt úgy tudjuk kiküszöbölni, ha a napkollektor ház szerkezetébe osztókat teszünk. Ezt többnyire kereszttartó lécekkel tudjuk megoldani. Kettős funkcióval bír: egyrészt nagyobb merevséget biztosít a kollektor háznak, másrészt nem engedi, hogy a hőszigetelő gyapot szabadon vándoroljon a kollektoron belül.

Most pedig essen szó a tömörített gyapotról. Nagy előnye, ha tömörített táblás gyapotot használunk, hogy nem kell készítenünk a kollektor házba osztókat, elégséges csak azokat táblásan belehelyezni. A tömörített hőszigetelő gyapot, nem vándorol és nem is tömörödik tovább. Hőszigetelő képessége is jobb! (Persze lehet, hogy pár forinttal drágább, de amennyivel drágább a hőszigetelő anyag, annyival olcsóbb, mert nem kell osztó léceket beépíteni a kollektor házba).

4) Hőtükör

A hőtükörnek is több funkciója van. Egyrészt nem engedi a csapdába esett hőt kijutni a kollektorból, továbbá a sörcsövek között beszűrődő fényt (hőt) a sörcsövek hátoldalára tereli. Ennek következtében maximalizálhatjuk a sörkollektorunk hatásfokát.

Milyen hőtükröt érdemes alkalmazni?


  • Sokan a hagyományos alufóliát használják. Nagy előnye, hogy viszonylag olcsó, és nagyon könnyen beszerezhető, akármilyen (akár) élelmiszer boltban is. Nagy hátránya, hogy túl vékony, ebből kifolyólag könnyen szakad. Elég nehéz vele dolgozni.



  • A háztartási alufóliától egy jobb megoldás a grill fólia. Ez sokkal szélesebb, erősebb is valamivel, így már könnyebb vele dolgozni is. Hátránya, hogy kissé drágább, mint a hagyományos háztartási alufólia.



  • A legprofesszionálisabb megoldás a barkácsboltokban kapható hőtükör fólia. (Figyelem! A radiátor háta mögé helyezhető és szivacsos fóliák nem jók, mert azok elolvadnak!) Léteznek kimondottan, nagy hő terhelésre gyártott hőtükör fóliák. Nagy előnye, hogy széles, könnyű vele dolgozni, időtálló, professzionális. Hátránya, hogy elég drága, olcsón csak nagy kiszerelésben lehet megvásárolni.

Hogyan kell a hőtükörfóliát a hőszigetelő rétegre rögzíteni?

A hőtükörfóliát a hőszigetelésre rá kell ragasztani. Erre a legjobb megoldás a neutrális ragasztók, mivel a neutrális ragasztó nem oldja a hőtükör anyagát. Érdemes hőálló ragasztóval dolgozni.

5) Abszorber

a) Osztó – Gyűjtő (O-Gy)

A sörkollektor egyik legfontosabb részegysége az Osztó és Gyűjtő (továbbiakban O-Gy). 

Funkciója:
A helyiség levegője ide érkezik egy ventilátor (passzív kollektor esetében nincs ventilátor) segítségével. Az Osztó a levegőt egyenletesen elosztja a sörcsövekben, majd a Gyűjtő összegyűjti a meleg levegőt a sörcsövekből. Tehát nagyon felületesen a funkciója ebben rejlik.

Miből készülhet az O-Gy?

Az O-Gy anyagválasztásánál figyelembe kell vennünk, azt, hogy mivel rendelkezünk otthon. Az O-Gy készülhet fából (ugyan úgy felületkezelve, mint a kollektor váza), készülhet fémből (többnyire lemezből, ha lehetőségünk van rá alumínium lemezből), illetve készülhet a kettő „ötvözetéből”. Fa szerkezet, fémborítással.

Milyen részegységekből tevődik össze az O-Gy?

Tehát az O-Gy többnyire egy téglatest alakú doboz. Az O-Gy-t úgy kell kialakítani, hogy be tudja fogadni a sörcsöveket. Tehát lyukakat kell rá fúrni (erre a legjobb megoldás a koronás fúró). A lyukak nagyságát meghatározza a sörcső. Olyanra kell fúrni, hogy a sörcsöveket bele tudjuk helyezni, majd azokat kényelmesen rögzíteni (ragasztóval) tudjuk. 

Az O-Gy továbbá tartalmazza a beömlő és kiömlő nyílásokat is. Ez a lyuk merőlegesen helyezkedik el a sörcsövekre. Itt érkezik a helyiség levegője és itt távozik a kollektor meleg levegője. Minél nagyobb a ki –és beömlő csonkok, annál kisebb lesz a szállított levegőnk ellenállása, így a ventilátorunknak egyszerűbb dolga lesz. (Természetesen extrém határokig nem lehet elmenni!)

Terelő lamellák (lemezek):

Az O-Gy akkor működik hatékonyan, ha a levegő mindenhol egyforma sebességgel és mennyiségben halad. Ezért terelő lamellákat kell alkalmaznunk.

Példa: ha az O-Gy egyik végén lép be a levegő, akkor az O-Gy végénél, már alig lesz „légnyomás”. Ezért lamellát kell behelyezni, melynek köszönhetően a légsebesség egyenletes lesz. Ugyan ez a helyzet az összegyűjtésnél is.

A terelő lamellák anyaga lehet fa, fém, sb.
  
Terelőlamella


Hová kerülnek a beömlő és kiömlő csonkok?

Többnyire elfogadott módszer, hogy a belépő és a kilépő csonkok egymáshoz viszonyítva átellenben helyezkednek el. Ennek értelmében a terelő lamellák is így vannak elhelyezve. A nagyobb résznél legyen a beömlő és kiömlő csonk.

A levegő áramlása nem csak az O-Gy függvénye, hanem a sörcsövek számától is függ. Ezért, ha a tökéletességre törekszünk, érdemes lehet egy légáramlás tervező és tesztelő szoftverrel leellenőrizni a tervünket.

b) Sörösdoboz csövek

A sörkollektor nevének eredete a sörösdobozokhoz vezethető vissza. A sörkollektor legfontosabb része a sörösdobozból készített cső. 

Miért használunk sörös dobozt a sörkollektorhoz?


  • Nos, ez egy központi kérdés. A sörösdobozok anyagát tekintve alumíniumból vannak, melynek a hőátadó együtthatója egész kedvező. (Természetesen rézből, ezüstből, vagy aranyból lenne ám igazi spotautó a kollektorunk, de ugye az ár és az olcsósság ezt nem engedné!). Tehát így nagyon fontos, hogy átnézzük a sörös dobozokat és csak az alumínum dobozokat hagyjuk meg. Keressünk a dobozon egy olyan feliratot, amin az áll, hogy AL, vagy ALU. Ez a két kis mozaikszó arra utal, hogy a sörös dobozunk anyaga alumínium. Ha azt látjuk a dobozon, hogy FE, az nem lesz nyerő, mivel az vas (Ferrum). Ha nem találnánk ilyen feliratot (elméletileg mindegyiken fel kellene, hogy legyen tüntetve a doboz anyaga), akkor alkalmazzuk a jól bevált mágneses módszert. A vas sörösdobozokhoz a mágnes hozzáragad. A vasból készült sörösdoboz azért nem alkalmas sörkollektor építéséhez, mert egy idő után korródálódnak.



  • Ne csak arra terjedjen ki a figyelmünk, hogy melyik doboz alumínium és melyik doboz vas, hanem arra is, hogy egyforma dobozok legyenek. Manapság egyre divatosabb a 4dl-es dobozok értékesítése. Ezzel nincs is semmi probléma, viszont akkor csak ilyeneket használjunk. Továbbá használhatunk energiaitalos dobozokat is, ha abból tudunk többet beszerezni, viszont ott a kisebb keresztmetszet miatt a ventilátorunknak nehezebb dolga lesz. Így a legideálisabb a 0,5 literes (fél literes) sörös dobozok használata sörkollektorhoz.



  • Mire kell még figyelnünk? Nos csakis épp és egészséges dobozokat használjunk. Ami már össze volt roppantva, azt lehetőleg már ne használjuk, mivel ezek a dobozok, nagyon vékony alumíniumból vannak és egy összeroppantásnál akár ki is lyukadhat el is szakadhat. Ha egy ilyen dobozt beépítünk, később már nehezebb javítani. Így ezeket lehetőleg mellőzzük.


Hogyan tovább?


  • Ha kiszámoltuk, hogy kb. hány darab sörösdobozra (vagy energiaitalos dobozra) van szükségünk, akkor azokat alaposan el kell mosni. A mosást több fázisban kell elvégezni. Első egy áztató mosás. Ebben a fázisban a sörösdobozokat egy nagy edénybe összegyűjtjük (lehet régi gyerekkád, vagy használaton kívüli kismedence), majd lehetőleg langyos mosogatószeres vízbe áztatjuk. Ebben a fázisban akár egy napot is állhat, néha-néha átmozgatjuk. Ha jól kiáztak a dobozok, akkor öntsük ki ezt az áztató vizet és jöhet a tényleges subickolás. A dobozokat kívül belül alaposan meleg mosogatószeres vízzel mossuk el. Majd két – három öblítést végezzünk. Míg a dobozok teljesen tiszták lesznek. (A mosási fázis könnyebben végezhető, miután, már kivágtuk a dobozokat, viszont rejt magában egy kis veszélyt is, mivel a dobozok a vágás után nagyon élesek lesznek és könnyedén összeszedhetünk néhány súlyos vágási sérülést! Így aztán mérlegelnünk kell!)



  • Ha a dobozok, alaposan el lettek mosva és kellőképpen kiszáradtak, akkor következhet a sörösdobozok vágása. Na erre aztán, rengeteg módszer létezik. Vannak spéci házilag kreált vágó berendezések, fúró berendezések, de a legegyszerűbb az olló és a kés.

Sörösdoboz vágó készlet

Sörösdoboz vágó készlet


A sörösdobozok vágását az határozza meg, hogy hogyan akarjuk a csöveket elkészíteni.  

Sörösdoboz vágása ragasztós módszerrel:

Ha a ragasztós módszert választjuk akkor a sörösdobozok tetejét úgy vágjuk le, hogy a külső karima megmarad (csak belül a doboz nyílását vágjuk ki). Az alját is úgy vágjuk le, hogy a kemény pereme megmaradjon. Csak a belső részét vágjuk ki. Majd ezeket a dobozokat egymásra rakjuk és közé hőálló sziloplasztot teszünk. 

Megjegyzés: ez a bonyolultabb módszer és a drágább is, mivel a csövek kialakításához szükség van hőálló ragasztóra. Továbbá a sörösdoboz aljának a kivágása sem egyszerű feladat.

Sörösdobozok vágása összetoldós módszerrel:

Ez az egyszerűbb és költséghatékonyabb módszer! Nem csak az elkészítése gazdaságosabb, hanem majdan az üzemeltetése is sokkal olcsóbb lesz, mivel a toldott csövek légellenállása sokkal kisebb, mint ragasztott társainál. Így gyengébb ventilátort kell használnunk, ami energia befektetés szempontjából lényeges!

Itt a sörösdobozok tetejét ugyan úgy kell kivágni, mint a ragasztós módszernél, tehát a doboz külső karimája marad (ettől merevebb is marad a doboz) és a belső részét egy éles késsel kivágjuk. Az alsó résznél kiválasztunk egy támpontot (ha egyforma dobozokat használunk, akkor kinézünk egy mintát, egy csíkot, vagy akármit, ami segít a tájékozódásban), majd ott egy kis szúrást ejtünk a dobozon és egy nagyon éles ollóval körbevágjuk. (Ehhez kell egy kis gyakorlat, de ígérem a századik doboznál már profik lesznek!). Ha nem egyfomák a dobozok, akkor érdemes rámérni egy pontos méretet és alkoholos filctollal megjelölni, hogy mindegyik doboz ugyan ott legyen elvágva.

Ha elkészült a vágás, akkor ezeket a dobozokat simán összetoljuk. Érdemes itt is jelölést alkalmazni, hogy minden dobozt ugyan annyira toljunk össze, így a csövek egyforma hosszúságúak lesznek.

Megjegyzés: Mivel nem vagyunk profi kollektor építők, így előfordulhat, hogy egyik cső hosszabb, vagy rövidebb, mint a másik. Ekkor a következő a teendő: válasszuk ki a legrövidebb csövet és a többi csövet ennek a méretéhet igazítsuk. Hogy tudjuk ezt megtenni? Rögzítsünk egy lécet (pillanatszorítóval) egy munkaasztalon, tegyük hozzá a legrövidebb sörcsövet, majd tegyük mellé a többi sörcsövet és egy „kontrollléc” és egy kalapács segítségével, toljuk össze a csövet a legrövidebb cső méretére.

További megjegyzés. Mindig az abszorberhez (sörcsövek + O-Gy) igazítsuk a kollektor házat) 

Hogyan lesz egyenes a sörcső?

A sörcsövek (főleg az összetolós módszernél) nem mindig sikerülnek szép egyenesre. Mi ilyenkor a teendő? Készítsünk egy vezető sínt. Ez lehet egy nagyobb és hosszabb szögvas, egy erősebb karton, mely sarokformára van tűrve, lehet egy hosszában kettévágott PVC cső, stb. Lényeg, hogy szépen vezesse a sörcsövet és ehhez tudjuk majd igazítani. Ennek köszönhetően a sörcsövek szép egyenesek lesznek. Ha már sörkollektort építünk, ne csak hatékony legyen, hanem esztétikus is!

Mi az a perdítő és van-e egyáltalán szükség rá?

Az első sorkollektor modelleknél felvetődött az a kérdés, hogy a nagyobb hőmérséklet elérése érdekében a sörcsövekbe perdítő kerül. Nos, mi is az a perdítő?

A perdítő nem más, mint egy sörcsövekbe épített terelő lemez, melynek köszönhetően a sörcsövekben lévő levegő nem egyenes vonalban halad, hanem szabálytalanul.

A felvetés nem volt rossz. Viszont esetünkben nem szükséges magas hőmérséklet kinyerése, mivel a sörkollektor úgy van kitalálva, hogy 25 - 30 foknál már nyereségesen fűtünk. Nem beszélve arról, hogy a perdítők miatt a kollektor légellenállása is növekszik. Ha nagyobb a légellenállás, akkor erősebb ventilátorra van szükség, ami nagyobb energia bevitelt von maga után. 

Így a perdítős módszer végül nem hozta a várt eredményeket és a sörkollektorokat, anélkül építik.

Megjegyzés: Mielőtt lezárnánk és beépítenénk az O-Gy-t olvassuk végig a bejegyzést, mert a vezérlés egy egységét a termosztátot (hő szondát) el kell még helyeznünk!

c) Festés: Az abszorber festése

Frissen festett abszorber


Ahogy azt már említettem az abszorber akkor működik tökéletesen ha olyan színre van festve, ami elnyeli a hőt (fényt kevésbé veri vissza). Erre a legalkalmasabb szín a matt fekete.

Milyen festéket használjunk a sörkollektor festéséhez?

Tehát, ahogy említettem a legalkalmasabb szín a matt fekete. De ezen kívül, más elvárások is vannak. Nem árt, ha a festékünk hőálló, nagyon jól tapad. Vannak erre a célra kifejlesztett abszorber festékek, bár azok ára, lehet kicsit húzós. Így érdemes jó alaposan körbenézni. A festékeket fel szokták tuningolni egyéb adalékokkal, mint vaspor, stb. Bár én úgy gondolom, hogy ezek többletköltsége rövid időn belül nem térül meg és megnövelik a készítési időt is. (Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy nem lenne hatékony, az oldal azért jött létre, hogy ezeket közösen kikísérletezzük!).

Festés előtti teendők.

Mielőtt lefestenénk a sörcsöveket (illetve az egész abszorber felületet) érdemes az egészet áttörölni, zsírmentesíteni (akár hígítóval, vagy alkohollal, stb.), portalanítsuk. Ha teljesen tiszta, csak akkor fessük le.

Mikor fessük az abszorbert?

Az ideális hőmérséklet tavasszal van, mikor nincs túl hideg, de nem is tűz a nap. A festéknek van ideje megszáradni. Nem fúj a szél, nem esik az eső. Ha ezeket a feltételeket nem tudjuk a szabadban biztosítani, kénytelenek leszünk zárt térbe húzódni.

Megjegyzés: Tartsuk be a festési alapszabályokat, nehogy baleset legyen a vége!!!

Hogyan fessük a sörkollektor abszorberét?

Erre is több módszer van, ami nem túl hatékony, az az ecsettel történő festés. Csak azoknak ajánlanám, akik más módszert nem tudnak alkalmazni.

Ettől sokkal hatékonyabb, ha fújással festjük a kollektort. Ebben az esetben a festéket nagyon egyenletesen tudjuk felhordani az abszorber felületre. És ha ügyesek vagyunk sokkal gazdaságosabb is.

Megjegyzés: ügyeljünk arra, hogy egy területet ne fújjuk sokáig, mert ott megfolyhat a festék. Továbbá túl sok réteg festéket ne használjunk, mert akkor romlik a hőátadási képesség.

6) Kollektor fedése

A kollektor fedésével zárul a kollektor építési munkák egy kardinális része. Ezért alaposan át kell gondolnunk azt, hogy mivel is fedjük a sörkollektort. Nézzük, milyen lehetőségek közül tudunk válogatni?


  • Kollektor fedése síküveggel egy rétegben
  • Kollektor fedése hőszigetelt síküveggel
  • Kollektor fedése tömör policarbonáttal 
  • Kollektor fedése üregkamrás policarbonáttal

Mielőtt elkezdenénk boncolgatni a témát, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi szükség a fedésre? Nos az üvegházhatás elérése érdekében szükséges a kollektor fedése. Milyen anyagokkal lehet ezt megoldani? Többnyire olyan anyagot kell választanunk, ami a legkisebb akadállyal engedi át a fénysugarakat. Továbbá másodlagos szerepe pedig abban rejlik, hogy megvédi a kollektorunkat a külső hatásoktól. Most pedig elemezzük, hogy a különböző fedőrétegeknek mi az előnye és a hátránya.


  • Egyrétegű síküveg.
Előnye: viszonylag olcsón beszerezhető, akár bontva is, de új ára sem vészes. Tökéletesen átengedi a napsugarakat. Az üveg idővel sem mattul (nem öregszik). Nagyon könnyű a tisztántartása. Hőtágulása nem számottevő, így akár sziloplaszt ágyban is fixen rögzíthető!

Hátránya: Beépítésénél nagy fesztávokat nem tudunk kivitelezni, ezért osztók beépítése szükséges. (Többnyire elfogadott táblaméret a 80 cm x 120 cm). További hátránya, hogy az üveg elég nehéz. Szimpla üveg esetén nem olyan jó a hőszigetelés. Ha túl vékony síküveget használunk, könnyen törik. (Tetőre mindenképp vastagabb üvegborítást használjunk, mert a jégeső kárt tehet benne!) 


  • Hőszigetelt síküveg.

Előnye: ugyan azok, mint a szimplaüvegnél plusz, a hőszigetelése kiemelkedő a szimpla síküveghez képest. 

Hátránya: Mivel itt dupla üvegezés van, így a súlya is több, mint kétszerese a szimpla síküveghez viszonyítva. Természetesen az ára is több!


  • Tömör policarbonát.


Előnye: Nagy táblákban is osztó nélkül alkalmazható. Teljes felületet fedhetünk vele. Bekerülési ára változó (az ingyenes otthon fellelhető síküveghez viszonyítva biztos sokkal drágább). Nagyon könnyű, nem növeli számottevően a kollektorunk súlyát. A legtöbb policarbonát ellenáll a jégesőnek. Ívben is hajlítható.

Hátránya: Ha nagy táblában használjuk, nem rögzíthetjük fixen, mert a tágulási együtthatója az acélhoz hasonlít. Ha lecsavarozzuk, képes akár a csavart is eltörni, vagy tönkreteszi az egész felületet + kollektort. Így speciális policarbonát rögzítő profillal tudjuk csak rögzíteni, mely elég költséges. A policarbonát idővel egyre mattabbá válik (öregszik), így veszít fényáteresztő képességéből.


  • Üregkamrás policarbonát.


Előnye: Hasonló, mint a tömör policarbonátnak plusz, hőszigetelő képessége lényegesen jobb. 

Hátránya: Nos abból is van sok, vegyük sorba. Elsősorban ugyan az, mint a tömör policarbonát esetében plusz: Az üregkamrás policarbonát fényáteresztő képessége nem túl jó, mivel a kamrákban lévő merevítők megtörik a fényt. Gondoskodnunk kell az üregkamrák zárásáról is, mivel ha szabadon marad, idővel beporosodik és bizonyos időközönként be is párásodik. 

Megjegyzés: A policarbonát csak egyik oldala UV áteresztő, így a beépítésnél pont fordítva kell eljárnunk, mint ahogy az rendeltetésszerű lenne, mivel nekünk az a célunk, hogy beengedje a kollektorunkba az UV sugarakat!

7) Kollektor elhelyezése, tájolása 

A sörkollektor elhelyezésénél nincsen kőbevésett szabályozás. Mielőtt sörkollektor építésbe kezdünk, nézzük meg és jegyezzük fel, hogy hol éri a házunkat a napsugárzás. Ezt ne nyáron tegyük meg, hanem inkább ősszel, télen vagy tavasszal. Mert ugye ezekben a hónapokban fogjuk munkára bírni a sörkolit. 

Az elhelyezést illetően két lehetőségünk van. Az egyik, hogy a házunk oldalfalára fogjuk szerelni (ez a leggazdaságosabb és legjobb megoldás), vagy a tetőre szereljük. Nézzük a két lehetőség előnyeit és hátrányait.


  • Oldalfalra szerelt kollektor.


Előnye: Ha az oldalfali álló kollektort déli tájolásban 50 - 60 fokban megdöntve helyezzük el, akkor érhetjük el a sörkollektorunk maximális teljesítményét. Ebben az esetben az őszi, téli, tavaszi időszakban alacsonyan járó Nap sugarai szinte merőlegesen érik a kollektort, melynek köszönhetően hatásfoka maximalizálódik. További előnye, hogy szendvics szerűen (klímáknál, légkondicionálóknál ismeretes kifejezés) helyezzük el a kollektort, ami azt jelenti, hogy a kültéri egység (sörkollektor) és a beltéri egység (ventilátor, vezérlés, visszacsapó szelep, szűrő, stb.) egy falon lesz elhelyezve. Így minimális a csövezés, minimális a veszteség. Jobban ellenáll a jégesőnek, mert nem merőlegesen éri a jég. 

Hátránya: ha nem a padláson történi a csövezés, hanem direktbe (szendvics szerűen), akkor kicsit hangosabb. Ronthatja az összképet (egy szépen kivitelezett sörkollektorra ez nem érvényes, amúgy is a sörkollektorosok szerelmesek a szerzeményeikbe, csak a feleségek miatt írtam ezt a negatívumot! :-) ) Ha nincs egybefüggő falfelületünk, ami alkalmas lenne kollektor telepítésre, akkor nem tudjuk elhelyezni.


  • Tetőre szerelt kollektor.


Előnye: Ha nem lehetséges oldalfalra szerelni a kollektort, akkor jó alternatíva lehet a tetőre szerelt sörkollektor. Nem zavarja az összképet. Csövezése és a beltéri egységek a padláson elhelyezhetőek. 

Hátránya: A tetőre való telepítés nehézkesebb, több emberes feladat. Az ideális szöget nehéz beállítani, ha túl lapos a tető. Ha kiemeljük a tető síkjából, nagy figyelmet kell fordítani a rögzítésre. Figyelni kell arra, hogy a kollektor telepítésének következtében a tető továbbra is vízhatlan maradjon. Ha tetőre szereljük a kollektort, akkor gondosan vízhatlanná kell tennünk a kollektort is és a hátlapját is. A jégeső könnyen kárt tehet benne. Nehézkes a javítása, szerelése. Összességében: nem a legideálisabb választás a tetőre szerelt sörkollektor! 

A sörkollektorunk „külső” részével el is készültünk. De így még nem teljesen működőképes. Hogyan tudjuk munkára bírni? Nos a következő fejezetben erről lesz szó!

II. Sörkollektor „beltéri” egység


1. Hőfokszabályzó, vezérlés, kábelezés
2. Ventilátor
3. Visszacsapó szelep
4. Szűrők
5. Csövezés

A sörkollektor sikeressége és maximális hatásfoka nem csak a kültéri egységen múlik. Hiába építünk tökéletes kültéri részt, ha a hozzá társított ventilátor, vezérlés, csövezés, szűrőberendezés rosszul van méretezve, vagy tervezve. Ezért ezekkel is tisztában kell, hogy legyünk. Most részletesen átnézzük, hogy mire kell, hogy figyeljünk.

1) Hőfokszabályzó, vezérlés, kábelezés

Nem az a szándékunk, hogy a kollektorunk éjjel-nappal, non-stop üzemeljen. Továbbá az sem egy túl jó megoldás, hogy egy kapcsolóval kapcsolgassuk, amikor süt a nap. Ezért a legjobb alternatíva egy önműködő, automata kollektor. Ezt úgy tudjuk elérni, ha vezérlő elektronikát használunk.
Ebben a fázisban több dolgot kell összehangolnunk. Először is szükségünk van egy hőfokérzékelőre (hőfokszabályzóra), kábelekre, áramforrásra. Mindezt össze kell kötnünk a ventilátorral és készen is van, de nézzük ezt mégis hogyan?


  • Szerezzünk be egy termosztátot, hőérzékelőt, hőkapcsolót. Ilyesmit keressünk:

Hőérzékelő



  • A Gyűjtő dobozba fúrjunk egy lyukat, majd a hőérzékelő kapilláris csövét helyezzük be. A legideálisabb, ha valahová középre tudjuk elhelyezni. A hőérzékelő szabadon álljon a levegőben, ne legyen a gyűjtő dobozra erősítve, mert akkor a doboz hőmérsékletét fogja mérni, nem pedig a benne lévő levegőt. Megjegyzés: vigyázzunk a kapilláris csővel, mert az üreges és ha eltörjük, akkor kuka!



  • Az érzékelőt kössük össze a ventilátorral. (Ha ventilátorunk nem 230 V-ról fog üzemelni, akkor a tápellátást fogjuk ezzel a kapcsolóval vezérelni, ha viszont 230 V-ról üzemelő ventilátort, akkor egyenesen a ventilátort fogja majd vezérelni). Ezt az információt majd a ventilátor bekötésénél kell figyelembe venni!

Megjegyzés: Számtalan megoldási variáció lehetséges. Számtalan hőérzékelő van a piacon, használjuk azt ami elérhető esetleg ismerjük a működését, bekötését. Amúgy nem kell hozzá nagy tudomány, hogy bekössük az érzékelőt!

Hány fokra érdemes beállítani a hőfokszabályzót?

Az ideális hőfokküszöb a 35 Celsius fok. Ennél a hőmérsékletnél még kellemes komfortérzetünk van. Ettől magasabbra ne állítsuk, mert az már kellemetlenül meleg lesz, ha pedig alacsonyabbra vesszük, akkor nem lesz gazdaságos az üzemeltetés.

Kábelezés:

Vegyük figyelembe a ventilátor kapacitását és annak megfelelően válaszunk kábeleket. Érdemes kicsit túlméretezni, mert soha nem tudhatjuk, mikor kell valamilyen részegységet erősebbre cserélni. Ha padláson vezetjük a kábelezést, számoljunk a rágcsálókkal is és ennek megfelelően szigeteljük a kábelt. Továbbá ha lehetőségünk van rá, gondoskodjunk a földelésről is.

2) Ventilátor 

Most elérkeztünk egy igazán kardinális részhez! A kollektor „beltéri” egységének egyik legfontosabb eleme. Mielőtt akármibe is kezdenénk, szeretnék néhány gondolatot tenni a ventilátorokról.


  • A legismertebb ventilátor típus az úgynevezett axiál ventilátorok. Nagy a légtömeg szállító kapacitása, viszont a légellenállást nehezen küzdik le. Summázva nagy légszállítás alacsony nyomáson. Sajnos a sörkollektorhoz – légkollektorokhoz, nem kimondottan ideális, mivel ott elég zegzugos helyeken kell a levegőt átpréselni, így hatásfoka nagyon lecsökken.
Miről lehet felismerni egy axiál ventilátort? 

Mellékelek egy képet. De ha azt mondom, hogy szobaventilátor, vagy számítógép ventilátor, akkor mindenki tudni fogja, hogy miről beszélek.

Axiális ventilátor


A csőventilátoroknál is van axiál ventilátor, azok nem lesznek kimondottan jók a sörkollektor légszállítására.


  • Foglalkozzunk, most olyan ventilátorral, amely alkalmas a sörkolletorhoz. Ez pedig nem más, mint a radiál ventilátor. Ezt arról ismerjük fel, hogy nem lapátok vannak benne, hanem egy mókuskerék. Erre a ventilátorra jellemző, hogy nagy nyomást képes előállítani és a jobbak nagy légmennyiséget is képesek szállítani. Ha sörkollektort akarunk építeni, ebben gondolkodjunk.
Radiál ventilátor


Ha a rendszerünket 230 V-ról akarjuk üzemeltetni, akkor válasszuk a hőtárolós kályhák radiál ventilátorait. Természetesen van más a palettán is, amely 230 V-ról üzemel. Jó választás lehet, és nem kell külön bajlódni az áram átalakítással.

A másik alternatíva a személygépjárművek (autók, teherautók) fűtő ventilátoraik, mivel többnyire azokat radiál ventilátorral látták el. Közkedvelt autóventilátor a Ford Escort gépjárművekben használt fűtőventilátor. A sörkolisok ezekre szoktak ráugrani. De ezek ugye 12 V-ról üzemelnek, így itt közbe kell iktatni egy tápellátó forrást.

Milyen tápellátást alkalmazzunk?

A 12 volt előállítására a legalkalmasabb a számítógép tápegysége. Érdemes minél erősebbet választani (300 - 500 W környéke már jónak mondható). 

Hogyan kell kiszámolni a légszállítást és a ventilátor teljesítményét?

Egy példát fogok leírni, majd ehhez lehet viszonyítani az adatokat.

Kollektor felülete: 2 nm
Beömlő és kiömlő csonkok átmérője: 130 mm
Könyök idom (90 fokos vagy 45 fokos): 2db
Visszacsapó szelep: 2db
Légszűrő: 1db
Egyenes cső: 1m
Sörcsövek száma: 15 db
Tehát ezek az adatok alapján a szükséges légszállítás kb. 224 köbméter/óra 
Összes nyomásveszteség: 160 Pa
Levegő átlagsebessége: 4,69 m/s


  • Milyen ventilátor létezik még, amely jó lehet a sörkollektorhoz?
Találkozhatunk úgynevezett félradiál ventilátorokkal is. Ezek többnyire csőventilátorok. Érdemes megnézni a teljesítményadatokat, és ha megfelelő a kollektorunkhoz akkor építsük be (de fenntartásokkal). Ha lehetőségünk úgy engedi, akkor radiál ventilátort alkalmazzunk. Megbízhatóak, erősek és tűrhető a fogyasztásuk. 

Akkor üzemeltetünk gazdaságosan egy sörkollektort, ha a 2nm-re jutó óránkénti fogyasztásunk nem haladja meg a 40-50W-ot.


  • Hová kell beépíteni a ventilátort?


A ventilátor mindig a nyomóágba kerül. Tehát a helyiség levegőjét fújjuk be a kollektorba! És nem kiszívjuk a meleg ágból a levegőt! A ventilátornak nem tesz jót, ha magán keresztül szívja át a meleg levegőt. A sorrend a következő: légszűrő, ventilátor, kollektor.

3) Visszacsapó szelep

A visszacsapó szelepnek nagyon fontos funkciója van. A visszacsapó szelep megakadályoz a levegő spontán áramlását a kollektorban. Erre azért van szükség, mert amikor a kollektorunk nem termel hőenergiát, tehát nem működik, olyankor a helyiség meleg levegője ne menjen ki a kollektorba, ott ne hűljön le és így tovább. Ha nem lenne a kollektorban visszacsapó szelep, akkor a nappal megtermelt - felfűtött levegő – éjjel kiáramlana a kollektorba, ott lehűlne. Így lehet, hogy több lenne a kárunk, mint a hasznunk. Továbbá, ha nem lenne visszacsapó szelep a kollektorban, az éjjel kiáramló levegő a hideg kollektorban lecsapódna és a kondenzvíz összegyűlne a kollektorban. Ez a kollektorunk tönkremenetelét okozhatja. Nem beszélve arról, hogy a kollektorban felgyülemlő pangó kondenzvíz, jó táptalajt jelentene a gomba spóráknak (penésznek is akár).

Milyen visszacsapó szelepet alkalmazzunk?

A legjobb megoldás a gravitációs visszacsapó szelep. Belépő oldalra (ahol befúj a levegő) tegyünk gravitációs zsalut.

Gravitációs zsalu


A kilépő részhez ugyan így, csak fordítva. Tehát amikor szív, akkor nyit ki. Többnyire a szűrőbe kell beépíteni. Ha nem használunk szűrőt, akkor használhatunk csőbe helyezhető visszacsapó szelepet.

Megjegyzés: a „régi motorosok” a megelőzés miatt alkalmaztak kondenzvíz ellenőrző „Y” ipszilon elágazást is. Ennek az volt a funkciója, hogy az esetlegesen képződött kondenzvizet elvezessék. Ez a szendvicsszerűen telepített kollektoroknál teljesen felesleges. Előfordulása inkább a padláson, hosszú csöveken vezetett kollektorok esetében volt jellemző. Manapság ilyet nem alkalmazunk, de aki tutira megy, a kollektor csövezésének legalacsonyabb pontjára beépíthet egy „Y” elágazást egy vakdugóval. 

4) Szűrők

Ez az egyetlen olyan elem, ami kb. 10%-ban elhagyható. De ha olyan kollektort szeretnénk, ami, minden igényünket kielégíti, akkor ezt az eszközt ne hagyjuk ki. 

Mi a szűrő funkciója?

A szűrő a ventilátor elé kerül többnyire. A ventilátor keresztülszívja a levegőt a szűrőn. Ennek köszönhetően megszűri a helyiség szálló porát és a levegőben lévő polleneket. 

Hogyan építsünk házilag levegőszűrőt?

Nem érdemes túlkombinálni a dolgokat. Nem szabad nagy ellenállást sem terhelni a ventilátorra. Ezért a legjobb megoldás a páraelszívókban használatos légszűrő paplan (esetleg aktív szenes, mert az a szagokat is semlegesíti). Ezt a paplant egyszerűen csak a ventilátor és a visszacsapó szelep közé kell tenni. 

Lényeges, hogy könnyen hozzáférhető, ellenőrizhető és cserélhető legyen. Kb. 1 hónap üzem után érdemes kicserélni. Nem is gondolnánk mennyi port fog összeszedni.
Így a kollektor nem csak rezsicsökkentő és fűtés spóroló eszköz, de kiváló légtisztító berendezés is!

5) Csövezés

Akármilyen kollektort építünk, szükségünk lesz csövezésre. A legalkalmasabb és legolcsóbb lehetőség a PVC cső. A narancssárga PVC csövek pont alkalmasak a kollektor levegő szállításához. Természetesen, ha hosszan kell szállítanunk a levegőt, akkor a következőket kell, hogy figyelembe vegyük:


  • A csövezést mindig úgy alakítsuk ki, hogy ne legyenek benne éles, hírtelen irányváltások. A 90 fokos idomokat érdemes elfelejteni. Nagyon megterheli a ventilátort. Ha nagyon fontos 90 fokban fordulni a csővel, akkor lágyítsunk rajta 2 db 45 fokos idommal (persze ne rögtön egymás után!).



  • Ha nagyon sok kanyart vagyunk kénytelenek beiktatni a rendszerbe, akkor használjunk alu flexicsövet (flexibilis cső). Hátránya, hogy bordázott a belső fala, így tovább növeli a légellenállási együtthatónkat. És az alumínium anyagából fakadóan hamar leadja a hőt, így nagyon komolyan kell szigetelni!

  • A csöveket mindig szigeteljük. A legalkalmasabb erre az üveggyapot, vagy a kőzetgyapot.


  • Figyeljünk arra is, hogy a csövek megfelelően és hermetikusan legyenek toldva. Szappanos vízzel tudjuk ellenőrizni, hogy hol fúj ki a levegő.


III. Vizes sörkollektor – öszvér - víziló


A témát csak felületesen érintem!

A sörkolisok nagyon kreatív emberek!!! Így egy hibrid megoldást találtak ki. A vizes és a levegős kollektor szerelméből született egy öszvér. Na, most ezt lefordítom, mert ez sörkolis szleng volt. Szóval a légkollektor és a vizes kollektor fúziója. 

De előtte nézzük, hogy milyen vizes kollektor lehetőségek vannak?

1) Fekete tartály
2) KPE csöves kollektor
3) Hibrid levegős - vizes kollektor

Ezen kívül még számtalan verzió létezik vizes kollektor építésére, viszont ezek a jellemző főkategóriák. Nézzük sorban, melyik mire jó és hogyan készül.

1) Fekete tartály vizes kollektor házilag

Talán ez a legegyszerűbb meleg víz előállítására alkalmas eszköz. Aki nem ma kezdte a barkácsolást számukra ez nem egy újra feltalált spanyolviasz lesz. A kerti zuhanyzók elhagyhatatlan eleme volt anno és manapság is a fekete tartályos kerti zuhany.

Hogyan működik?

Vegyünk egy nagyobb tartályt (hordó, bojler belső, stb.) fessük le feketére, majd tegyük egy állványra és kössük rá a kerti csapot. Címszavakban ez a legegyszerűbb módja annak, hogy melegvizet tudjunk előállítani.  

2) KPE csöves vizes kollektor házilag

A sörkolisok ezt a módszert nagyon szeretik. A KPE csöves kollektoroknak is számtalan változata ismert. A víz melegítése itt elsősorban a KPE (fekete színű) csövekben történik. 

Kivitelezés:


  • A KPE csövet feltekerik csigalakba és kiteszik a napra és már működik is. (Többnyire medence víz fűtésére használható nyári nagy meleg időben)



  • Ugyan ez a módszer, tehát a KPE csövet csigaalakba feltekerik, viszont ekkor már kap egy szigetelt házat is. Nos, ebben az esetben, már nem csak nyáron használhatjuk, hanem átmeneti időszakokban is (tavasz, ősz).



  • Szintén ugyan ez a módszer, viszont a fedés egy fél gomb. Ezt úgy nevezik, hogy púpos teve. Többnyire Görögországban használatos, de kishazánkban is egyre több helyen látok már ilyet (többnyire ez gyári verzió!).



  • KPE cső és szigetelésnek PET palackokat használnak.

3) Hibrid levegős - vizes kollektor

A kollektorok családi egyterűje, vagy non-plusz ultrája a vegyes (hibrid) levegős vizes sörkollektor.

Szerkezeti felépítését tekintve, teljes mértékben megegyezik a normál levegős sörkollektorral, viszont kap egy kiegészítő réz csövezést melynek köszönhetően a HMV (használati meleg vizet állítja elő). Egy metszete itt látható:

Vízes sörkollektor


Előnye:
Nem csak a helyiség fűtésrásegítését tudjuk így megoldani, hanem a használati meleg vizet is biztosítja. Így nem szükséges két külön kollektort építeni, hanem egy anyagköltségen (plusz a rézcsövek és maximum a tágulási tartály) kivitelezhető a berendezés. 

Hátránya:
Nyári időszakban a meleg levegőt nem tudjuk hasznosítani, így szellőztető üzemmódba kell helyezni. Ez energia befektetéssel jár (természetesen vannak erre is alternatívák, hogy hogyan lehet ezt nagyon gazdaságosan megoldani). Illetve nyáron nem lehet letakarni, mert akkor nem állítja elő a HMV-t.

IV. Sörkollektor ritkaságok

Az egyedi fejlesztéseknek és a leleményes sörkollektor rajongóknak hála, a sörkollektorok néha új dimenzióba képesek lépni. Vannak új felvetések, új ötletek és ezek néha meg is valósulnak. Az egyik ezek közül az én saját fejlesztésem, melyet úgy neveztem el, hogy passzív falkollektor.

1) Passzív falkollektor


Mi az a passzív falkollektor?

A passzív falkollektornak két lényeges eleme van. Az egyik, hogy passzív, tehát működtetéséhez nincs szükség energia bevitelre, ezzel megvalósul a teljes ingyen energia elmélet! Működéséhez nincs szükség ventilátorra, csupán a kéményhatást használjuk ki az üzemelése közben. Másik lényeges eleme, hogy falat építünk belőle. Nos, ez így elsőre meredeknek tűnhet, de kifejtem részletesen.

Passzív sörkollektor

A passzív falkollektor így fest belülről. Még nincs teljesen kész!

Feltalálásának apropója:

Egy fedett teraszt (téli kertet, hőcsapdát) akartunk építeni, de sokáig gondolkoztunk azon, hogy miből is legyen az oldalfala. Ugye a télikert előnye, hogy télen is használható, meleg van, akár zöldség – gyümölcs is termeszthető a nagy hidegben is. Ehhez egy passzívház szerű megoldást kellet kitalálnunk. (Erről majd egy másik bejegyzésben fogok említést tenni, ha igény lesz rá!)

Szóval úgy döntöttünk, hogy a télikert félig üregkamrás 10 mm-es polikarbonátból, félig sörkollektorból fog felépülni. Így a „falazat” alsó része passzív sörkollektor lett. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a sörkollektor egy vastag falat képez, komoly hőszigeteléssel. 

Miért passzív?

Nincs ventilátor, ami keringetné a levegőt. Az O-Gy úgy lett kialakítva, hogy a belső része nyitott maradt, így a levegő (minimális ellenállással) tud keresztülhaladni a kollektoron, kihasználva a meleg levegő felfelé áramlását (kéményhatás). Az így kialakított kollektor, nem igényel külső energiaforrást. A kollektor kívülről is hőszigetelve van (dupla hőszigetelt üveg), így visszacsapó szelepre sincs szükség. A tavaszi, őszi legmelegebb hőmérséklet 50 fok felett. Télen erős fagyban a hőmérséklet nem esik fagypont alá. Nincs más fűtés a helyiségben. Csak ezek a passzív kollektorok. 

Kinek ajánlott ilyen passzív falkollektort építeni?

Nincs olyan hatékony, mint egy gondosan kivitelezett aktív sörkollektor. Mivel itt nem tudjuk megakadályozni a levegő esti kiáramlását a kollektorba, mivel nincs visszacsapó szelep. Ezért extrémen kell hőszigetelni a kollektort. Ezért cserébe, élete végéig ingyen üzemel. Gondozást nem igényel, csak a nyári hőtükrös takarást. 

Kinek ajánlott, vagyis hová? 


  • garázs falazatának tökéletes, 
  • műhely falazatának, 
  • télikert falazatának
  • terasz falazatának

Ha ingyen energiára van szüksége, akkor érdemes ezt az alternatívát választania. 

2) Méhsejt napkollektor


A sástói sörkollektor találkozón találkoztam ezzel a csodálatos szerkezettel. Igazából túl sok mindent nem tudok róla. Remélem a készítője egyszer olvassa ezt a bejegyzést és elmeséli nekünk, hogyan is működik ez a csodálatos szerkezet!

Méhsejt napkollektor


Méhsejt napkollektor működés közben

V. Sörkollektor fogalmak


Abszorber:
Egy olyan felület a napkollektoron (sörkollektoron), mely a Napból érkező sugarakat abszorbeálja (elnyeli). A kollektor abszorberének legalkalmasabb színe a matt fekete. Abszorber lehet a sörösdobozokból készített sörcső, lehet valamilyen jó hővezető lemez. Funkcióját tekintve, olyannak kell lenni, ami a Nap energiáját képes hővé átalakítani és azt közvetíteni egy közeg felé. Ez a közeg lehet levegő, víz, stb. 

Axiális ventilátor:
Az axiális ventilátor a szobai ventilátorhoz hasonlít (mivel az is axiális ventilátor), lapátok helyezkednek el rajta. Főbb jellemzője, hogy nagy légszállítással bír, viszont ezt kis nyomáson tudja csak produkálni. Sörkollektoroknál nem célszerű az alkalmazása, maximum olyan esetben, mikor nem túl zegzugos részeken kell átvezetni a levegőt. 

Fényáteresztő képesség:
Fényáteresztés (transzmisszió) a sugárzás áthaladása valamilyen anyagon anélkül, hogy monokromatikus összetevőinek frekvenciája megváltoznék.
Legtöbb esetben a kollektoroknál az üveg és polikarbonát fedés dominál. Az üveg jobb fényáteresztő, mint a polikarbonát.

HMV:
Használati meleg víz. A legtöbb esetben vizes kollektorral (KPE csöves, vákuumcsöves, hibrid vizes sörkollektor) segítségével állítjuk elő. Azonnal felhasználható, de akár pufferelhető (tárolható) is. 

Hőálló sziloplaszt:
Olyan ragasztóanyag, mely nagy hőmérsékletnek is ellenáll. Többnyire acetát bázisú, vagy neutrális. A dobozok ragasztásához, O-Gy ragasztásához, tömítéséhez és egyéb olyan helyen használjuk, ahol a sörkollektorban magas hőmérséklet keletkezik.

Hőálló matt festék:
A sörkollektor abszorber felületét le kell festeni a maximális teljesítmény érdekében. Erre a feladatra hőálló matt fekete festéket használunk. Olyan festéket válasszunk, mely ellenáll a magas hőmérsékletnek, időjárás álló.

Hőátadás: 
A hőátadásban a hővezetés, hőáramlás, hősugárzás együttesen jelentkezik. Ezt a jelenséget hőátadásnak nevezzük. A hőátadás az energiacsere egyik formája. Hőátadás esetén a hőcserélődés a folyadék vagy gáz és a határoló falak között megy végbe. Időegység alatt átadott hő vagy hőáram arányos a melegebb és a hidegebb közeg hőmérséklet-különbségével és a határoló felülettel. Mértékegysége: W/m2 . K = W/m2 . °C

Hőáramlás: 
A hőt a felmelegedett anyag tényleges áramlása szállítja, aminek a hőtágulásból eredő fajsúlyváltozás miatti felhajtóerő a mozgatója.

Hővezetés: 
A hő magában az anyagban terjed tovább, de anyagmozgás nincs. (láng fölé tartott rézpálca)

Hősugárzás: 
A sugárzás közvetítő közeg nélküli energiaátadás (a légüres téren is áthatol) Minden test sugároz, de itt is csak a hőmérséklet kiegyenlítődése irányába történhet energiaátadás. 

Hőtükör:
Olyan anyag (ezüst színű és fólia szerű), mely visszaveri a Nap sugarait. 

A sörcsövek háta mögé helyezett hőtükör védi a hátfalat a túlmelegedés ellen és visszatükrözi a hőt a sörcsövekre.
Nyáron a hőtükröt takarásként használjuk, hogy a kollektort (sörkollektort, vizes kollektort, hibrid kollektort, stb.) megóvjuk a túlmelegedéstől.

Hőszigetelés:
A sörkollektoroknál hőszigetelést alkalmazunk. A legideálisabb hőszigetelő anyag a tömörített táblás kőzetgyapot, vagy üveggyapot. 

A hőszigetelésnek köszönhetően, megakadályozzuk a hő spontán mozgását olyan irányba, mely számunkra nem lenne ideális. 

Légellenállás:
A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik. Nagy sebesség esetében ezt leginkább a levegő tehetetlensége okozza, melyet a mozgó test útjában szintén mozgásra indít; közelítőleg a sebesség négyzetével arányos. A légellenállás keletkezéséhez a súrlódás is hozzájárul, mely a mozgó test sebességével arányos. A légellenállás általában annál nagyobb, minél nagyobb felületű a mozgó test, illetve minél nagyobb a sebesség és a levegő sűrűsége.

A sörkollektor esetében, pont fordított a helyzet, mivel nem a testet mozgatjuk, hanem a levegőt. 

Légkollektor:
Olyan berendezés, mely a Nap energiáját levegő melegítésre használja fel. Ilyen kollektor a sörkollektor is.

Légszűrő:
Olyan berendezés, melynek segítségével a levegőt tudjuk szűrni. A sörkollektor esetében többnyire a páraelszívók szűrőbetétje használatos.

O-Gy: 
Osztó-Gyűjtő doboz. A napkollektorok abszorberei hárfacsövekből és gyűjtőcsövekből állnak. A sörkollektor hárfacsövei a söroszlopok, gyűjtőcsövei az O-Gy dobozok, melyeknek feladata, hogy elosszák a ventilátor által befújt levegőt a söroszlopok között egyenletesen, majd az oszlopok végeinél ismét összegyűjtsék a levegőt. Majd az egy kifújó csonkon keresztül távozhasson a kollektorból. Az O-Gy dobozoknak tehát kettős szerepe van: eljuttatni a levegőt a hárfacsövekbe és a hárfacsövekben azonos áramlási sebességet biztosítani.

Radiális ventilátor:
Olyan ventilátor, mely nagy nyomást képes előállítani és viszonylag nagy légszállítással bír. Laikus szemmel úgy állapítható meg, hogy melyik a radiális ventilátor, hogy ha belenézünk a belsejébe egy mókuskerék szerű lapátrendszert kell látnunk. A sörkollektorokhoz a radiális ventilátor a jó választás, mivel a sörcsövekben, zegzugos járatokban a légszállítás nehézkes, így magas nyomás szükségeltetik.

Sörcső:
Sörösdobozokból készített cső. A sörösdobozok két végét perforálni kell. Két módszer segítségével lehet sörcsövet készíteni, az egyik a a dobozok összeragasztása, míg a másik a dobozok egymásba tolása. 

Sörkollektor:
Olyan lég kollektor, napkollektor, melynek az abszorber felülete sörös dobozokból készül.  

Ventilátor:
Levegő szállítására használatos berendezés. Több fajtája ismert. A sörkollektorokhoz a radiális ventilátor használatos, de jó alternatíva lehet a félradiális esetleg axiális ventilátor is. 

Visszacsapó szelep:
Olyan eszköz, mely megakadályozza a levegő spontán áramlását. Többnyire gravitációs szelepeket használunk a sörkollektorokhoz.

Vizes napkollektor:
Olyan napkollektor, mely HMV-t használati meleg vizet állít elő, vagy fűtésrásegítést szolgál. 

Összegzés


Ez az írás nem születhetett volna meg, ha nincs ez a csodálatos ötlet, melyet csupa nagybetűvel úgy nevezünk, hogy SÖRKOLLEKTOR. Köszönettel tartozom (tartozunk) azoknak az embereknek, akik időt, energiát és pénzt nem spórolva, fejlesztették, csiszolgatták eme remek találmányt. Köszönet az egykori sörkollektor.hu TAGJAINAK, akik a legjobb tudásukat mind hozzátették, hogy ilyen csodálatos és hasznos berendezést tudjunk otthon készíteni. Bízom benne, hogy itt újra összejön a régi csapat és tovább folytatjuk az ötletelést, a kísérletezgetést és a fejlesztéseket. Ezúton szeretnék minden régi –és új tagtársunkat megkérni, hogy mutassák be eddigi MŰVEIKET (nem csak a sörkollektoraikat) és segítsük egymás munkáját ötleteinkkel, tapasztalatainkkal. 
Az írásokat a 
PAPIRBRIKETTBLOGSPOT@GMAIL.COM címre várom.

Köszönöm, hogy elolvasták (elolvastátok) ezt az összefoglalót és jó szórakozást, építgetést, kísérletezgetést kívánok Mindenkinek! Legyen szép napotok!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése