Megújuló és ingyen energia.

2016. július 31., vasárnap

Energetikai tanúsítvány azaz energiatanúsítvány, vagy zöldkártya

Nincsenek megjegyzések :

Energetikai tanúsítvány azaz energiatanúsítvány, vagy zöldkártya



Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy miért is fontos manapság az energetikai tanúsítvány. Nos, ez nem csak egy üres papír, vagy szükséges plusz kiadás, hanem egy nagyon jó lehetőség arra, hogy feltárjuk a épületeink gyengepontjait, korrigáljuk azt, ezzel súlyos forintokat leszünk képesek megspórolni. A következő kis irományban megpróbálom összefoglalni mindazt, amit a témáról érdemes tudni és hogyan tudjuk alkalmazni az otthon is megvalósítható spórolási alternatívákat.

Tartalom

I. Energetikai tanúsítvány
  1, Energetikai tanúsítvány előzményei
  2, Mikor és kinek szükséges az energetikai tanúsítvány?
     a, Energetikai tanúsítvány új építésű ingatlanok esetében
     b, Energetikai tanúsítvány meglévő (használt) épületeknél
     c, Energetikai tanúsítvány állami tulajdonú középületek           számára
 3, Mikor nem szükséges az energetikai tanúsítvány?
 4, Mit tartalmaz az energetikai tanúsítvány?
 5, Hogyan készül az energetikai tanúsítvány?
     Hőtérképes vizsgálat
 6, Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?
 7, Ki készíthet energetikai tanúsítványt?
 8, Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány ára?
 9, Mi az e tanúsítás?
Összegzés

Mi ez az energetikai tanúsítvány, vagy energiatanúsítvány?


Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy az energetikai tanúsítvány nem más, mint az ingatlanunk energia fogyasztásának a mérőszáma (pontosabban betű jele).
Nos, ezek után, lehet még sötétebb lett a kép, de a cikkben megpróbálok mindenre kiterjedően válaszolni és átvizsgálni a témát. Kezdjük is az elején.

I. Energetikai tanúsítvány






1, Energetikai tanúsítvány előzményei


Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után, Magyarországnak több területen fel kellett zárkóznia. Nem volt ez másképpen az energiafelhasználás, energiafogyasztás területén sem. Ennek érdekében megszületett egy Kormányrendelet, mely a következő névre hallgatott: 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

Mit hivatott szolgálni ez a Kormányrendelet?

A célja az volt, hogy az ingatlanok kevesebb energiát használjanak fel, ezzel megóvva a Földet és a jövő generációját. Ennek eléréséhez egy eszköz az energetikai tanúsítvány. Ez így egy kicsit futurisztikusan hangzik, de ez a 2008-as rendelet indította be ezt a nagy lavinát, ami még a mai napig is tart. És lehet, hogy nem ennek köszönhetően, de egyre energiatakarékosabb épületek születnek.

Mit mutat az energetikai tanúsítvány, vagy zöldkártya?

Azt, hogy milyen energetikai tulajdonságokkal bír az ingatlan, továbbá javaslatot is tesz arra, hogy hogyan tudná energiatakarékosabbá változtatni azt.
Tehát a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet egy előhírnöke volt a mai energiatanúsítványnak.

2, Mikor és kinek szükséges az energetikai tanúsítvány?


2008 után egy kis csend borult a téma köré. Tudta mindenki, hogy van ez a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, de sok minden ekkor még nem történt. Az új építésű ingatlanokat már kötelezték energetikai besorolásra, illetve energetikai zöldkártyára, de a használt ingatlan tulajdonosai, csak a tv híradójában hallhatták, hogy van ilyen. Aztán 2012-ben valami nagyot változott.

2012. január 1-jétől, már nem csak az új ingatlanok esetében volt szükség energetikai tanúsítványra, hanem a használt ingatlanok adásvételéhez is, illetve a bérbeadáshoz is.

Nos, ekkor már, mindenki felfigyelt erre az Európai Uniós új trendre. Egyre fontosabbá vált, hogy az ingatlanok minél jobb energetikai besorolásba kerüljenek, mert ugye az az eladási árát növelte. Illetve nem csak eladásnál lett fontos, hanem bérbeadásnál is.

a, Energetikai tanúsítvány új építésű ingatlanok esetében


Ugye arról már szó esett, hogy anno a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, szabályozta az új építésű ingatlanok esetében az energetikai tanúsítvány szükségességét, melynek meglétéről az építtető gondoskodik és legkésőbb a használatba vételi engedély kiadását követő 90 napon belül köteles elvégeztetni. Ez nem egy nagy feladat, új építésű ingatlanok esetében, mivel többnyire az ingatlan tulajdonosa (vagyis az építtető) a tervekben, már valamelyest kalkulált ezzel, így tisztában van, vele, hogy az építménye mennyi energiát fogyaszt.

b, Energetikai tanúsítvány meglévő (használt) épületeknél


Ebben az esetben, már nem volt elegendő a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, mivel az csak az új építésű ingatlanokra volt kitalálva. Ezért született 2012. január elsején egy új kiegészítés, melynek értelmében:
Meglévő épületek eladáskor és ingatlan egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése. 2012. június 1-jétől 2015. december 31-ig csak akkor kötelező  új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben, valamint minden értékesítést megelőzően már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

Ez egy kicsit váratlanul érte a használt ingatlan tulajdonosait. Viszont meglétére kötelezték a tulajdonosokat. (Persze a kiskapukat itt is megtalálták a leleményes emberek.)

c, Energetikai tanúsítvány állami tulajdonú középületek számára


Itt már egy kicsit macerásabb a meghatározás. Többnyire hasznos alapterülethez kötik az energetikai tanúsítvány kötelezettségét. Ez pedig nem más, mint az 500 nm-t meghaladó állami tulajdonú középületek, közhasználatú épületek, kereskedelmi épületek, szolgáltató épületek, raktárak, közösségi – szórakoztató – kulturális rendeltetésű épületek. Ezeket az energetikai tanúsítványokat jól látható helyen ki kell függeszteni.
Ez már azért jelentős terhet ró a tulajdonosok nyakába.

3, Mikor nem szükséges az energetikai tanúsítvány?


Eddig csak arról beszéltünk, hogy mikor kell az energetikai tanúsítvány, most essen szó arról is, hogy milyen épületek esetében nem szükséges az.


  • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
  • a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
  • a hitéleti rendeltetésű épületre;
  • a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
  • a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
  • azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
  • a műhely rendeltetésű épületre;
  • a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre;
  • a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
  • a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

4, Mit tartalmaz az energetikai tanúsítvány?


Az energetikai tanúsítvány egyik legfontosabb mutatószáma az épület energetikai hatékonyságának besorolása. Több kategóriát különböztetnek meg, hasonlóan, mint például egy mosógép, vagy hűtőkép esetében. Nézzük, milyen energetikai mutatószámokat (jobban mondva betűket) különböztetünk meg:

Két besorolási rendszerrel lehet találkozni. Az egyik besorolási trendszer 2016 előtt volt érvényben, míg a másik 2016 után használatos. Hogy teljes legyen a kép, mind a kettőt bemutatom.

2016 előtti energetikai besorolás:


A+ kategória = <55% Fokozottan energiatakarékos
A kategória = 56% - 75% Energiatakarékos
B kategória = 76% - 95% Követelménynél jobb
C kategória = 96% - 100% Követelménynek megfelelő
D kategória = 101% - 120% Követelményt megközelítő
E kategória = 121% - 150% Átlagosnál jobb
F kategória = 151% - 190% Átlagos
G kategória = 191% - 250% Átlagost megközelítő
H kategória = 251% - 340% Gyenge
I kategória = 341% < Rossz

2016 utáni energetikai besorolás:


AA++ kategória = <40% Minimális energiaigényű
AA+ kategória = 40% - 60% Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA kategória = 61% - 80% Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb
BB kategória =  81% - 100% Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő
CC kategória = 101% - 130% Korszerű
DD kategória = 131% - 160% Korszerűt megközelítő
EE kategória = 161% - 200% Átlagosnál jobb
FF kategória = 201% - 250% Átlagos
GG kategória = 251% - 310% Átlagost megközelítő
HH kategória = 311% - 400% Gyenge
II kategória = 401% - 500% Rossz
JJ kategória = 501% < Kiemelkedően rossz

5, Hogyan készül az energetikai tanúsítvány?


Itt is két lehetőség közül lehet választani. Az egyik az új ingatlannál készített energetikai tanúsítvány, míg a másik lehetőség, a már meglévő ingatlanra készített tanúsítvány. Ezt a két lehetőséget külön bontva fogjuk tárgyalni.

Új építésű ingatlanok energetikai tanúsítványa:

Ebben az esetben a tanúsítvány kiállítása úgynevezett egyszerűsített eljárás alapján történik. A tervezés során, előzőleg elkészül egy energetikai tervezet. Mikor elkészül az új ingatlan, akkor ezt a tervezetet csak ellenőrizni kell, hogy minden a tervek alapján történt. Ha minden megegyezik, akkor az energetikai tanúsítvány kiállításra kerül. Viszont, ha a terv és kivitelezés között eltérés következik be, akkor egy új felmérés történik, mely által besorolják az épületet.

Meglévő épületek energetikai tanúsítványa:

A meglévő épületeknél is van lehetőség egyszerűsített energetikai tanúsítvány beszerzésére, ha előzőleg már készült az épületről ilyen jellegű tanúsítvány. Ha viszont, ilyen dokumentációval nem rendelkezik az ingatlan, akkor egy teljes körű energetikai felmérést kell végezni, melynek egyik eleme lehet a hőtérkép meghatározása is.

Hőtérképes vizsgálat

Hőtérkép


Az épületek energetikai hatékonyságának egyik legjobb mutatószáma a hőtérkép vizsgálat, mely megmutatja, hogy az épületen, hol távozik a hő. Nézzük egy kicsit közelebbről, hogy mi is ez a hőtérkép.

Épület termográfia, vagyis hőtérképezés.
Minden anyag (jelen esetben például egy épület), melynek hőmérséklete az abszolút nulla Kelvin, azaz -275 Celsius fok felett van, elektromágneses energiát sugároz. A hőkamera, ezt a sugárzást érzékeli (hőkép) és hőtérképet készít belőle. Ezáltal alapos épületdiagnosztikai adatokhoz férhetünk hozzá, mely alapját képezi az épületenergetikának.

A hőtérképes vizsgálat következtében megállapítható az épületek hővesztesége, így tervezhető, hogy hol szükséges a korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászáró csere, stb.).

6, Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?


Az energetikai tanúsítvány az elkészítésétől számítva 10 évig érvényes. Ha időközben korszerűsítés történt az ingatlanon, akkor lehet újabb energetikai újraértékelést kérni. Ha nagyon rossz kategóriába van besorolva az épület, akkor mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy érdemes az épületet korszerűsíteni. A pazarló épületek 5-10 év alatt annyit fogyasztanak, hogy abból egy komplett energetikai korszerűsítés megvalósítható, és utána már nagyon olcsón fenntartható, üzemeltethető

7, Ki készíthet energetikai tanúsítványt?


A tanúsítás kiállítására csakis szakaember jogosult. Az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) és az MÉK (Magyar Építész Kamara) névjegyzékeibe felvett tanúsító szakember végezheti a felmérést és állíthat ki tanúsítást.

8, Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány ára?

Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány ára több, mindentől függ. Egyrészt függ a tanúsításra fordított időtől, függ a tanúsítás feladatától. Mindezekről pontosan lehet tájékozódni a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendeletben.

9, Mi az e tanúsítás?


Az e-tanúsítás az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működő alkalmazás, melynek célja az energetikai tanúsítványok országos, elektronikus, hiteles nyilvántartásának megalapozása.

Összegzés


Nem mindenki olyan szerencsés, hogy teljesen új ingatlanban éljen. Viszont a régebben épült ingatlanoknál, lakóépületeknél, nem fordítottak kellő figyelmet az energiahatékonyságra. Ennek következtében, nagyon sok ingatlan pazarló. Mondanom sem kell, hogy mindezt a pénztárcánk rovására teszik. Ha sikerül feltárnunk a hibákat, melynek egyik eleme az energetikai tanúsítvány, vagy legalábbis az energetikai felmérés, akkor tervezhetővé válik a változtatás. A legsürgetőbb feladat a használt a koros ingatlanoknál a nyílászáró csere, illetve a megfelelő hőszigetelés megtervezése és kivitelezése. Ha mindez még nem elég, akkor kihasználhatjuk az alternatív megoldásokat, mégpedig a napkollektorok (sörkollektorok) nyújtotta lehetőségeket, használhatunk geotermikus energiákat is, de akár fűthetünk papírbrikettel is

Találjuk meg azokat a lehetőségeket, melyekkel olcsóbbá tehetjük a mindennapjainkat és több pénzünk marad a sokkal fontosabb dolgokra. Jó barkácsolást kívánok Mindenkinek!

2016. július 24., vasárnap

Papírbrikett készítés házilag

Nincsenek megjegyzések :

Papírbrikett készítés házilag




Az energiaárak egyre jobban emelkednek. A földgázt, már csak azok használják, akik megengedhetik maguknak azt a luxust. Néhány éve, egyre jobban, még a nagyobb városokban is már elkezdtek visszatérni a vegyes tüzelésre. Természetesen itt is léteznek, már prémium kategóriás készülékek, mint az automata pelletes kazánok, vagy a faelgázosító kazánok, ám a hagyományos fatüzelés is egyre népszerűbb. Igen ám, viszont a Föld energiaforrásai végesek. Minél kevesebb áll rendelkezésünkre, minél nagyobb rá a kereslet, annál többe kerül. Közel egy évtizede, mikor még sikk volt gázzal fűteni, akkor nagyon alacsony árakon lehetett tüzelőfához jutni. Nézzük meg most mi a helyzet. Többszörösére emelkedtek a tüzelő árak, és egyre nehezebb a beszerzésük is.

Ezért egyre nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsunk az alternatív fűtési módszerekre. Ilyen többek között a sörkollektor is. Ha szeretne sörkollektort építeni, nézze meg ide vonatkozó nagyon részletes írásunkat. Sörkollektor (napkollektor) építés házilag A-tól Z-ig  

Természetesen nem csak sörkollektorral tudunk spórolni. Ha adott egy cserépkályha, kandalló, esetleg vegyes tüzelésű kazán, akkor jó alternatíva lehet a „szinte” ingyen előállítható papírbrikett.


Tartalom


I. Elméleti áttekintés
   1. Miből készül a brikett?
   2. Hogyan készül a brikett?

II. Gyakorlati kivitelezés
   1. Papírgyűjtés
   2. Adalékanyagok
   3. A papír darabolása
   4. Papír áztatása
   5. A beáztatott papír pépesítése
   6. A massza bekeverése
   7. A papírbrikett prés elkészítése és részei
   Hogyan kell papírbrikett prést készíteni házilag? 
      a. A papírbrikett prés teste
      b. A papírbrikett prés részei
   8. A papírbrikett prés összeállítása
   Tippek, tanácsok papírbrikett készítéséhez
   9. Papírbrikett szárítás
  10. Papírbrikett tárolása
  11. Hogyan ég a papírbrikett?

Összegzés

I. Elméleti áttekintés


1. Miből készül a brikett?


A brikett alapanyagát tekintve, nagyon sok lehetőségünk van. Összefoglalóan, azt mondhatom, hogy minden biomassza alapanyag megfelelő. Nézzünk néhány lehetőséget:

  • fűrészpor
  • faforgács
  • faapríték
  • szalma
  • aprított száraz növényi részek


Arra kell csak törekednünk, hogy a brikettet alkotó alapanyagok közel egyforma méretűek legyenek.

2. Hogyan készül a brikett?

A brikett előállítására két módszer közül tudunk választani. Az egyik a szárazanyag nagynyomású préselése (otthoni körülmények között bonyolult a kivitelezése), illetve a kötőanyagot tartalmazó préselés (többnyire papírt használnak kötőanyagnak, ebből ered a neve, hogy papírbrikett). Nézzük ezt a két módszert kicsit részletesebben:

Nagynyomású préselés:

Akkor beszélünk nagynyomású préselésről (brikettálásról), ha négyzetcentiméterenként 1 tonna nyomásnak tesszük ki az alapanyagot. Ehhez, akár 1000 bártól is nagyobb nyomás szükséges. Ezen túlmenően, nem csak a megfelelő nyomást kell előállítanunk, hanem bizonyos ideig fenn kell tudnunk tartani ezt a több ezer báros nyomást. Ezért ez a módszer a házi brikettgyártáshoz nem megfelelő, illetve nehezen kivitelezhető! Ha nincs ilyen nyomásunk, akkor szükséges valamilyen kötőanyagot használni.

Kötőanyagot tartalmazó préseléselési technika:

Mint, ahogy azt már említettem a megfelelő szilárdsás eléréséhez nagy nyomás szükséges. Ha ezt nem tudjuk előállítani, akkor kötőanyagot kell használnunk. Erre a legjobb alapanyag a papír (és a benne lévő cellulóz). Minél nagyobb nyomást tudunk produkálni annál kevesebb kötőanyagra (papírra) van szükségünk. Természetesen a fordítottja is igaz, minél kisebb a nyomásunk, annál több kötőanyagot (papírt) kell alkalmaznunk. Ez az eljárás a háztartásokban tökéletesen kivitelezhető. És igazából az így előállított briketteket szokásos papírbrikettnek nevezni.



II. Gyakorlati kivitelezés


Papírbrikett készítésének fázisai. Azaz, hogyan lehet házilag papírbrikettet készíteni?

1. Papírgyűjtés

A háztartásunkba biztos számtalan papír előfordul és halmozódik. Elégetni önmagában nem túl gazdaságos, mert hamar ellobban, és nagyon sok a hamu képződik utána, melynek köszönhetően az égés minősége romlik. Ezért érdemes ezt a papírmennyiséget brikettálni – tömöríteni. 

Milyen papír alkalmas a papírbrikett készítéséhez?

  • A legjobb a barna kartonpapír
  • Tojástartó dobozok
  • Fekete – fehér újságok
  • Színes újságok (a színes, fényes, csúszós papírokkal nehezebb dolgunk lesz, de ezek is alkalmasak papírbrikett készítéshez.)


Ha megfelelő mennyiségű papírt sikerült összegyűjtenünk, csak akkor kezdjük a következő lépésekbe. 
Megjegyzés: míg gyűjtjük a papírt és előkészítjük, addig el tudjuk készíteni a brikettálót. 

2. Adalékanyagok

Mint ahogy azt már említettem a papír csak egy részét képezi a brikettünknek. Így ha lehetőségünk van rá, szerezzünk be további adalékanyagokat (biomasszát). Néhányat megemlítenék, ami a ház körül előfordulhat:

  • ha barkácsolunk előfordulhat fűrészpor
  • faforgács
  • faapríték
  • szalma
  • lenyírt és kiszárított fű
  • száraz növényi részek (szár, levél, csonthéjasok, stb.)


Az adalékanyagnál csak arra kell figyelnünk, hogy méretét tekintve ne legyen túl nagydarabos (maximum 1 cm-es darabok), és ezek a darabok viszonylag egyformák legyenek.

3. A papír darabolása

Ha elegendő mennyiségű papírt sikerült gyűjtenünk, akkor a lehető legkisebb darabokra tépjük szét (vágjuk szét, daraboljuk szét). Kinek milyen lehetősége van. 

Milyen méretűre kell darabolni?

Minél kisebb annál jobb. Viszont figyelembe kell venni azt, hogy a befektetett idő és energia ne legyen több, mint az előállított brikett energia értéke. Ezzel arra célzok, hogy ne vacakoljunk azzal, hogy 1cm x 1cm es darabokra daraboljuk a papírt, mert az nem éri meg. 

Továbbá minél kisebb darabra van vágva a papír, annál jobban szétázik, így kevesebb energiát kell befektetnünk a pépesítésbe.

Általánosan elfogadott (tapasztalatom szerint), ha 5 – 10 cm-es darabokra tépkedjük szét a papírt. 

Megjegyzés: A barna – szürke kartonpapírt nem szükséges túl kicsire tépkedni, viszont a színes papírt igen!

4. Papír áztatása

Mennyiségtől függően, az áztatáshoz szükségünk lesz egy vödörre, vagy hordóra. Tegyük bele a feldarabolt papírt és öntsünk rá annyi vizet, hogy az kétszer ellepje. Majd tegyük árnyékos, hűvös helyre. Az áztatás ideje optimálisan 24 óra. 

A papír áztatásával ne kapkodjunk, legyünk türelmesek. Semmilyen speciális folyadékra nincs szükségünk, csak vízre. És néha kevergessük át, hogy az összeragadó papír fecnik közé is jusson víz, így egyenletesen fog ázni a papír.

Megjegyzés: Akkor leszünk igazán környezetbarátok és gazdaságosak, ha esővizet használunk a papír áztatásához.

Az áztató vizet többször is fel lehet használni, ha préselés közben felfogjuk a vizet. Viszont egy idő után a víz felposhad és kellemetlen büdös lesz, ennek ellenére lehet vele dolgozni. Kinek, hogy ízlése és gusztusa!

5. A beáztatott papír pépesítése

Ha a papírunk ázott már kb. 1 napot (24 órát), akkor következhet a papír pépesítése. Pépesített állapotban a papír cellulóz tartalma jobban érvényesül, és jobban összetartja majd a brikettünket. 

A következőekben bemutatott eszközök alapelve az volt, hogy csak emberi energiát fektessünk be. Így minimalizálható a befektetett anyagi érték és maximalizálható a haszon. Ennek érdekében egy kézi hajtású fúrót alkalmaztam és egy saját készítésű papírpépesítő szárat. 

Papírpépesítő "Amerikáner" fúró


Hogyan készítettem a pépesítő szárat?

A pépesítő szár egy üzemen kívüli távfeszültség drótsodronyból készült. A drótsodrony egyik vége kerül a fúró tokmányába, míg a másik végéből egy boglyát képezek. A boglya elkészítésénél a drótsodronyt visszatekertem és abból alakítottam ki a pépesítő fejet.

Papír pépesítő szár házilag


Természetesen lehet festékkeverő szárat is használni, de az klasszisokkal elmarad ettől a pépesítő szártól!

A pépesítés így kézi erővel, mennyiségtől függően (jelen esetben egy diszperzites vödör) kb. 5 – 10 perc némi szünetekkel. Ha a papírdarabok szépen szétestek, tapintásra pépes, akkor lesz jó.

Figyeljünk a víz adagolással! Ha túl sok vizet adunk hozzá, akkor túl híg lesz, ha kevés a vízmennyiség, nagyon sűrű lesz és nehéz vele dolgozni. Ha véletlenül túlhígítanánk a papírpépet, akkor tegyük pár órára félre és a papír és a víz különválik és leönthetjük róla a felesleges folyadékot.

Megjegyzés: pépesítés után azonnal mossuk el az eszközöket, különben nagyon ráragad a papír és eltávolítása száradás után, nehézkes!

6. A massza bekeverése

Tehát két lehetőségünk van, az egyik, hogy csak papírból készítünk apapírbrikettet, míg a másik alternatíva, hogy adunk hozzá valamilyen adalékot. Az adalékanyagok tekintetében azt tudjuk felhasználni, ami a rendelkezésünkre áll.

  • Ha csak papírból készítünk brikettet, akkor akár a csepegtetős módszerrel (préselés nélkül) is tudunk papírbrikettet készíteni. Ehhez nincs szükség másra, mint egy sablonra (többnyire téglatest alakú), melyen kisméretű lyukak vannak. Ebbe a sablonba kell a papírpépet beleönteni, kézzel lenyomogatni és várni, míg kicsöpög belőle a víz és megszilárdul. Ez a legprimitívebb és leglassabb módszer!


  • Ha viszont préselni szeretnénk (mely egy gyorsabb és hatékonyabb eljárás), akkor keverhetünk bele különböző adalékanyagokat.


Én ehhez a szerkezethez 50% – 50% -ban használok papírpépet és forgácsot. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk kimérni, hogy veszünk egy mérőedényt és 1 rész papírpéphez mérünk 1 rész száraz faforgácsot, vagy fűrészport.

Papírbrikett alapanyaga


Ezt alaposan keverjük össze, majd pihentessük pár percig (10-15 perc), míg a forgács, fűrészpor is felvesz egy kis vizet. 

Megjegyzés: Mindig a papírpép vizét használjuk, mert a benne oldott cellulóztól jobban összeragad majd a brikettünk.

7. A papírbrikett prés elkészítése és részei


 Több papírbrikett prést készítettünk, az első így nézett ki:

Papírbrikett prés 1.0 verzió


Ezt a prést egy kicsit tovább fejlesztettük. Mert ugye működés közben derült fény, egy – két hiányosságra. Igazából az alapmodellen túl sok mindent nem kellett változtatni, csak a merevítéseket megerősíteni. 

A teljesen tökéletes és működő modell így néz ki:

Papírbrikett prés tökéletes verziója


A sástói sörkollektor találkozón ezt a szerkezetünket mutattuk be a Nagyérdemű Közönségnek. 

Hogyan kell papírbrikett prést készíteni házilag? 


Nézzük a részegységeket és az elkészítés módját! 

a. A papírbrikett prés teste

 
Papírbrikettáló teste

A brikettáló alapját egy PVC cső képezi. Átmérőre olyat használjunk, ami majd befér a kazánba, kandallóba, kályhába. Mivel a PVC cső átmérője fogja adni a papírbrikett átmérőjét is. Túl kicsivel nem érdemes vacakolni, a túl nagy pedig nem biztos, hogy befér!

  • A PVC csövet kisméretű fúróval szitává fúrjuk. A lyukakon fog majd kifolyni a víz. Túl nagy lyukat ne fúrjunk rá, mert azon már a papírpép is kijön!


  • Ezután a PVC csövet rögzíteni kell egy vastagabb deszkára (lehet akác, vagy egyéb keményfa is!). 


  • A PVC cső rögzítésére két lehetőségünk van. Az egyik a facsavarokkal történő rögzítés (ebben az esetben a PVC cső belső része felől kell a csavarokat behelyezni úgy, hogy a PVC csőbe süllyesztve legyen a facsavar feje. Ha nem így lenne a dugattyú beleakadna a csavarok fejébe). Ha kisebb méretű a cső, akkor a lyukakon keresztül tudjuk a csavarokat behúzni!

A másik rögzítési mód, hogy bilincseket készítünk a cső köré és ezzel leszorítjuk a PVC csövet. Figyelem! Túl erősen ne húzzuk meg, mert akkor a cső deformálódik és a prés dugattyúnk nem fog keresztül menni rajta!

  • Majd a deszka felső részéhez teszünk két szögvasat, melynek köszönhetően a menetes szárunk nyomást tud kifejteni. Alsó részéhez pedig egy zártszelvényt, melybe majd a rögzítő rúd kerül. 

Megjegyzés: kivitelezésnél legyünk kreatívak! Ami nekem bejött, az másnál nem biztos. Én azért ezeket az anyagokat használtam, mert ez volt itthon. Tehát legyünk kreatívak és használjuk fel, amit otthon találunk!

b. A papírbrikett prés részei

 
Miből készül a papírbrikett prés? Részegységek

A berendezés másik egységét egy használaton kívüli satu adja (ez volt itthon ez lett beépítve). Nagyon erős, nagyon hatékony. Amit felhasználtunk belőle menetes szár és a talp rész.

Nézzük a részegységeket:

  • Dugattyú. Ezzel a részegységgel történik a tömörítés.
  • Elválasztó korongok. Anyagát tekintve PVC padlóburkolat. Funkciója: ezeket a korongokat teszem a papírmassza közé, így egyszerre több brikettet tudok készíteni, és könnyű őket szétválasztani.
  • Kinyomó. A kinyomóra azért van szükség, mert a préselés után a csőből ki kell szedni a brikettet. A cső alsó tartó részét leveszem és ezzel a kinyomóval egyszerűen kitolom a briketteket.

 
Papírbrikettáló prés további elemei

  • Talp. A talp és dugattyú között fog a brikettünk a megfelelő tömörséget elérni.
  • A talpat rögzítenünk kell egy zártszelvénnyel. Ez a rögzítő zártszelvény fog belemenni az egyel nagyobb méretű zártszelvénybe, amit a deszkára rögzítettünk a főegységnél.
  • És végezetül egy „lyukas cső” Ennek a csőnek köszönhetően lesz lyuk a papírbrikett közepében. Ez a cső is lyukacsos, így a befelé áramló vizet tudja elvezetni.


Miért van szükség a papírbrikett közepén lévő lyukra?


Nos, kivitelezés tekintetében, plusz feladatokat ró ránk, hogy hogyan csináljunk a papírbrikett közepébe egy lyukat. Ám ennek a lyuknak a későbbiekben számos előnyét fogjuk élvezni. Nézzük ezeket szépen sorjában.

  • A közepén lévő csőnek köszönhetően, a préselés következtében a víz nem csak kifelé tud távozni a papírbrikettből, hanem a brikett közepe felé is. Így kisebb ellennyomást kell leküzdenünk.


  • Az elkészült papírbrikett a középen lévő lyuknak köszönhetően felfűzhető, így gyorsabban szárad.


  • Ha már a száradásról beszélünk, a tömör brikett belső része nehezebben szárad. De ha lyuk van a közepében, akkor nemcsak kívülről befelé szárad, hanem belülről kifelé is!


  • Égés tekintetében is van jelentősége. Mivel a papírbrikett két részről kezd meggyulladni és égi. Az egyik a külső perem, míg a másik a belső lyuk. Így egyenletesebb az égés is.


8. A papírbrikett prés összeállítása

 
Papírbrikett prés összerakása

  • Készítsük elő a brikettáló elemeit. Az egyrészt áll a talp részből, a rögzítőből és a lyukas csőből. 

Talp rész felhelyezése



  • A papírbrikett prést rögzítsük egy fixen álló talphoz, majd helyezzük fel a talp részt. A talp rész és a dugattyú közé fog kerülni a papírpép massza.

Ügyeljünk arra, hogy a talp, pontosan zárja a PVC cső alsó részét. Ellenkező esetben a papírmassza ki fog folyni a préselés következtében.

Rögzítő zártszelvény helyére rakása


  • Helyezzük be a rögzítő zártszelvényt. Ez fogja megakadályozni azt, hogy a talp rész leessen. A zártszelvény közepében azért van egy lyuk, mert ezen fog keresztül menni a lyukas cső. Ne legyen túl kicsi a lyuk, mert akkor szorulni fog benne a cső és ne legyen túl tág, mert akkor kiesik belőle a cső. Inkább kisebb lyukat fúrjunk rá, majd reszelővel lehet rajta módosítani.

Alsó nézet. Talp és rögzítő zártszelvény a helyén



Alulról így néz ki a rögzítés. Fontos, hogy erős anyagokat válasszunk, mivel a papírbrikett készítésnél, nagy nyomás szükséges, hogy tömör és erős legyen a végtermék.

 
Lyukas cső a helyére

  • Tegyük a helyére a lyukas csövet. Ugye ennek fontosságáról, már írtam. Így oldjuk meg, hogy lyuk legyen a brikett közepén. A lyukas cső könnyedén fog majd a préselés közben kihaladni a présből.

Lyukas cső a végleges helyén



És egy közeli kép arról, hogy hogy néz ki a lyukas cső, amikor már a helyén van. 

 
Felülről így néz ki a lyukas cső.

  • Egy felülről fotózott kép. A papírbrikett készítő berendezésünk ezennel készen áll a betöltésre. A betöltés menete a következő:


Egy ilyen papírbrikett préssel, kb. 3-4 brikett készíthető (ha vastagabbakat szeretnénk, akkor kevesebb). Ezért én úgy csinálom, hogy 2-3 gombóc papírmasszát teszek a brikettálóba, majd kissé elegyengetem kézzel és ráteszem az elválasztót. Ezt addig ismétlem, míg tele lesz a prés. Ha megtelt, lezárom egy elválasztóval és mehet majd rá a dugattyú.

 
Papírbrikett prés dugattyú része

  • A dugattyú méreteire is az vonatkozik, hogy pontosan legyen kimérve és elkészítve, mert ha túl nagy, akkor szorulni fog, viszont, ha túl kicsire vágjuk, akkor a dugattyú mellett kifolyik majd préselés közben a papírmassza.


 
Papírbrikett prés dugattyú része felülről

  • A dugattyú tetején van egy fogadórész, ahol a menetes szárral találkozik. Mivel itt súrlódás van, érdemes néha bezsírozni gépzsírral.

Dugattyú a helyén



  • A dugattyút ráhelyezzük a présre és már csak a menetes szár behelyezése szükségeltetik.

 
Papírbrikett prés összeszerelve, brikettálásra készen

  • Az összerakott papírbrikett prés így néz ki. A brikett préselése maximum 1-2 percet vesz igénybe.

Miután elkészültünk a préseléssel, már csak ki kell nyomni a briketteket a présből. 

Ilyenkor menetes szárat kivesszük, alját szintén levesszük, betesszük a kinyomót és újra csavar és alul kijönnek a brikettek.

Tippek, tanácsok papírbrikett készítéséhez


  1. Amikor préselünk, egy vödör segítségével fogjuk fel a kifolyó vizet és azt újra hasznosítsuk fel.
  2. Használjunk olyan anyagokat az építéshez, amelyek rendelkezésre állnak, ezzel minimalizálható a bekerülési költség.
  3. Ha professzionális gépet szeretnénk építeni, amivel akár egy egész évi tüzelőt is képesek vagyunk készíteni, akkor nézzünk körül a videó megosztókon, vagy a google keresőben. Természetesen azoknak a préseknek az előállítása sokkal többe is kerül. Ezzel az általam bemutatott géppel, egy háztartásban előforduló papírhulladékot képesek vagyunk feldolgozni.


Summázva: tudunk papírbrikett prést építeni szinte ingyen az otthon fellelhető hulladékokból és tudunk építeni professzionális gépet, anyagi ráfordítással. Azt egyénileg kell eldönteni, hogy mire van szükségünk. Ha csak néhány száz papírbrikettre van alapanyagunk, akkor bőven elég lehet az általam bemutatott gép, viszont, hogyha sok alapanyagunk van, akkor érdemesebb egy komolyabb szerkezetet építeni.

9. Papírbrikett szárítás

 
Hogyan kell száírtani a papírbrikettet?

Ha megfelelően préseltük össze a brikettet, akkor nagyon hamar meg fog száradni. Préselésnél nagyon sok nedvesség távozik a brikettből. És mivel ennél a módszernél lyuk van a közepében, így egy rúdra felfűzhető, vagy akár egy vastagabb kötélre is, és a szabad levegőn 1-2 nap alatt keményre száradnak.

Ha nem megfelelő a brikett présünk, akkor sok víz marad a brikettben, így két dolog is történhet vele. Vagy szét fog esni, vagy olyan hosszúra nyúlik a száradás, hogy be fog penészedni. Ezért törekedjünk arra, hogy minél jobb prést készítsünk és minél jobban találjuk el a keverési arányokat.

10. Papírbrikett tárolása

A legegyszerűbb tárolási módszer a zöldséges (krumplis, hagymás) zsákban való tárolás. Így tovább tud még száradni, kizárva ezzel a penészedést.

Ne hagyjuk nedves helyen, mert a papírbrikett könnyen felveszi a levegő páratartalmát. A kész brikettek, akár a padláson zsákokban felfüggesztve, örök időig elállnak. 

11. Hogyan ég a papírbrikett?

 
Hogy ég a papírbrikett?

A papírbrikett a sima papírhoz képest szinte hamumentesen ég el. Úgy fogalmaznék, hogy a hamu is összetömörödik, 2-3 %-ra tehető. A hamu tökéletes a háztartási konyhakert földjének dúsítására.

A papírbrikett fűtőértéke megközelítőleg a fához hasonlít az előzetes mérések szerint 13 – 15e kcl/kg. 

Eleinte nagy lánggal ég, majd izzani kezd és folyamatosan izzik, tartja a meleget. Nagyon jó választás vegyestüzelésű kazánokhoz, kandallókhoz, cserépkályhákhoz esetleg téglakályhához (tömegkályhához), de sokan kerti sütéshez – főzéshez is szívesen alkalmazzák.

Összegzés


A házilag készített papírbrikettnek köszönhetően, satírozhatjuk ökológiai lábnyomunkat. Ha pedig észrevesszük azt, hogy mindeközben komoly energiát és ezáltal pénzt spórolunk, akkor két legyet üthetünk egy csapásra. 

Abban mindenki biztos lehet, hogy az energia árak csak emelkedni fognak. Egyre jobban kiszolgáltatottak leszünk a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatóktól. Egyre nehezebb lesz beszerezni a tüzelőt – tűzifát. Ezt már sokan észre vették, nem véletlen, hogy megjelentek az alternatív tüzelő lehetőségek. 

Példának okáért ott van a pellet, fabrikett, biogáz és még sorolhatnám a sort. Ha lehetőségünk van ezeket a fűtőanyagokat otthon előállítani, miért ne tennénk meg? 

Sokan érvelnek azzal, hogy miért vesződjek vele, nem éri meg! 
Nos, erre csak annyit mondanék, hogy ilyen erővel sokkal kényelmesebb ülni a szobában, nézni a TV-t és keseregni, hogy nem tudjuk fizetni a hitelt, vagy nincs pénz semmire. Nem keseregni kell és leszólni azokat, akik tenni akarnak, hanem ki kell lépni a komfortzónánkból és tenni valamit. A papírbrikett készítés az egyik ilyen lépcső. 

Ha van lehetőségünk papírt brikettálni, akkor csináljuk azt. 

Ha van lehetőségünk sörkollektort építeni, akkor tegyük meg. 

Ne várjuk a sült galambot, mert az nehezen repül és eltéveszti a szánkat!

Tehát kedves Barátaim, brikettálásra föl! Jó szórakozást és jó spórolást kívánok Mindenkinek! Süssön rátok a Nap!